|
|
Zeneszó zeng, menetelnek…
Óvodánkban is megemlékezünk minden év tavaszán Március 15-rl, az 1948-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról, a magyar nép Nemzeti Ünnepérl.
Már több éve hagyományunkká vált, hogy elz napokban a Kákics zenekar „Toborzó msorával” kell, játékos élményt nyújt kicsiknek, nagyobbaknak egyaránt a nem éppen hétköznapi eseményre. Szerencsére a mai gyermekek még nem találkozhattak azzal, ami régen megkeserítette az akkor él emberek, gyermekek sorsát. Hogy szegénységben éltek, nem volt mit enniük, nem beszélhettek az anyanyelvükön, hogy el akarták tlük venni a saját szülhazájukat, idegen emberek akartak uralkodni felettük. S, hogy ezt sok magyar fiatal megelégelte, fellázadtak az idegen uralom ellen és katonának állva harcoltak a magyar szabadságért. Március 13.-án, déleltt mindezt eljátszva ismerkedhettünk meg a „verbuválással”, a huszáros viselettel, a nemzeti jelképekkel, a lányok hogyan búcsúztatták, majd várták vissza kedveseiket a csatából. Alkalmunk nyílt megismerkedni a megszólaló hangszerekkel, s persze lábunk felvette a ritmust, nem volt olyan kisgyermek, aki ne táncolt volna örömmel, jókedvvel (Kossuth Lajos azt üzente, Most szép lenni katonának, Tavaszi szél vizet áraszt stb.).
Minden nagy óvodás tudja már, hogy milyen az igazi magyar zászló, hiszen ilyenkor nagyon sokszor elhangzik: „Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld!” Március 15.-ét megelzen folyamatosan ráhangolódtunk, képeket gyjtögettünk, nézegettünk, beszélgettünk arról, hogy milyenek voltak a katonák régen, hogyan és mivel harcoltak. Emlékezetünkben felelevenítettük az elz évben szerepl gyerekek dalait, mondókáit és megnéztünk egy archív felvételt is egy régebbi csoport msoráról. A gyerekek örömmel fedeztek fel néhány ismers dallamot, körjátékot, mondókát és csodálkozó szemekkel figyelték az ovisok gyönyör viseletét. Mindenki kapott egyéniségének és életkori sajátosságainak megfelelen rövid kis mondókát, versikét, melyet nagyon büszkén, egymás eltt bátran kiállva elmondtak: (Fújj, fújj szell, ébredezz, Itt az óra, itt az óra, Huszár vagyok, hej, Lovon járok, huszár lettem, Menetel az ezred, Nyihahaha hahaha, Gyí, paci , paripa, Hc, hc, katona, Paripám csodaszép pejkó, Megy az úton a katona, stb.). Játékidben kardot, csákót hajtogattunk, terepasztalt készítettünk a csata jelenetekhez, fából faragott katonákkal játszhatták el az ütközetet. Zászlókat festettünk ecsettel, ujjnyomdával, kokárda forgót készítettünk és közben megismerkedtünk Orgoványi Anikó szép versében a magyar zászló színeinek jelentésével is.
Piros, fehér, zöld szín ragyog
a kokárdámon,
piros, fehér, zöld szín lobog
a magyar zászlón.
Piros szín a szeretetért,
és a szabadságért,
fehér szín az emberségért,
és a barátságért.
Zöld szín erdkért, mezkért,
rügyez hajtásért,
reményteli, felvirágzó
szép Magyarországért!
Eljött a várva-várt nap, március 14.-e, amikor az Alma csoportosok büszkén ölthették magukra a nemzeti viseletet. A lányok magyar ruhában, pártában, a fiúk huszár sapkában, dolmányban, karddal, lóháton játszották el a verbuválást, hadba indulást, a várfoglalást és a csatából való visszatérést (Aki nem lép egyszerre, Nincs szebb a virágnál, Széles a Tisza, Miért küldött az Úrasszony, Hej szélesnek udvarán, Hej vára, vára, János úr készül Németi Bécsbe), Közben megjelent lelki szemeink eltt Petfi is a Nemzeti Múzeum kövezetén, s az eskü szövegét skandáló szegény nép is.
Csanádi Imre: Március ünnepére
Reménytelen idben,
márciusi esben,
zenebona támadt Pesten,
Magyarország szívében.
A Múzeum terére,
Fütyülve az esre,
Tódul a nép, árad a nép,-
Petfi a vezére.
Áll a lépcsn Petfi;
Pest utcáit betölti
bátor hangja: Talpra, magyar! -
egész hazát betölti.
Szólt Petfi: Esküszünk!
Zúg az ország: Esküszünk!
Rabok tovább, rabok tovább,
rabok tovább nem leszünk!
Fegyvert fog a szegény nép:
ragyog újra reménység!
fogunk élni embermódra, -
Bécsben, Budán megértsék!
Zöldülnek már a nyárfák;
háromszín kokárdák,
piros tollak virítanak, -
tavasz készül, szabadság!
A msort színesítette az óvó nénik újonnan megismert és zenével kísért éneke, melyet sokan a gyerekek közül is dúdoltak (Magyarország, az én kedves szép hazám, Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját, Várba harangoznak, Huszárosan vágatom a hajamat).
Az ünnepi msor után büszkén vittük el a harcokban elesett katonák emlékhelyéhez a gyerekek készítette nemzeti szín jelképeket. S még az utcán is fel-felcsendültek a katonás dallamok, mondókák a gyermekek szájából.
Köszönjük szépen a gyermekek és magunk nevében is a megemlékezésen megjelent kedves vendégeink elismer, szinte, bíztató szavait, a tapsot, a finom tejsütemény szeletet!
Kupiné Böcsödi Ildikó
  
Kiszézés az óvodában
Márciussal beköszönt a tavasz, az új élet kezdete. Hivatalosan is vége már a télnek. Ébredezni kezd a természet, duzzadni kezdenek a rügyek. A március a tavasz els, bár gyakran sajnos még hvös, csapadékos hónapja.
Óvodánkban már hagyománya van a tél temetésének, elzésének. Idén a Pöttyös labda csoport invitálta közös kiszebábozásra a többi óvodás gyermeket. Minden csoport ráolvasta, rákötözte szalagokkal a rosszat, a hideget, a betegségeket. Tanultunk és közösen énekelgettünk nap- és eshívogatókat, tavaszi mondókákat, dalokat. A rossz idjárási viszonyok miatt többször módosítanunk kellett az idpontot, és a kiszebábot sem tudtuk elégetni, vagy vízbe dobni. Ennek ellenére a hagyományt tovább ápoltuk, és egy jó hangulatú, élményekben gazdag, közös délelttben részesítettük óvodásainkat.
  
Kszegi Szilvia
Óvodapedagógus
Húsvéti készüldés az óvodában
Az igazi tavasz bejelentkezését a húsvéti ünnepek teljesítik ki. Az idei nyuszi lábnyomait inkább a hóban kereshettük, minthogy a zöldell vetésben. Az óvodás gyerekek életkori sajátosságainak jegyében egy-egy ünnep ráhangolását több héttel korábban megkezdjük. Most sajnos elég nehéz volt a tavaszvárás fogalmát megérteni ilyen zord id láttán, hiszen még mi felnttek is küzdöttünk a trképességünkkel a naptár mutatta dátum, és a hozzá nem ill idjárás ellentétes párhuzamának elfogadásával.
De azért az ünnep eltti napokban erlködtek a napsugarak a felhk mögül, és a húsvéti nyúl is „el-el szaladt” a csoportszobánk ablaka alatt, és közben elpotyogtatott egy-egy meglepetés tojást a bokrok között, amit a gyerekek lelkesen keresgéltek az óvodakertben.
 
A hagyományos húsvéti kézmves délutánon a családok együttmködésével hangolódtunk az ünnepre. Készültek tojástartó kosárkák, nyuszis- baris-kiscsirkés dobozkák és hímes tojás ht mágnesek.
   
Steinné Godó Ágnes
Óvodapedagógus
Bújj, bújj zöld ág…..
Óvodánkban az idén is, mint már évek óta hagyományosan, megtartottuk a zöldágjárást, mely egy húsvéthoz kapcsolódó népszokás. A tavasz, a természet megújulását jelképez énekes játék. A lányok és a legények zöld ágakból kaput készítettek, és ezalatt a kapu alatt bújtak át, miközben a tavaszhoz kapcsolódó dalokat énekeltek. A gyermekekkel mi is készítettünk kaput zöld ágakból és feldíszítettük barkával, szalagokkal, tojással. Sajnos az idjárás kicsit borongós volt, de ennek ellenére mindenki vidáman vett részt a tavaszi dalokból, dalos játékokból összeállított játékfzésben, az udvaron. Énekeltünk a napnak, a virágoknak, fnek, fáknak, bokroknak, miközben a kapu alatt bújtunk. Reméljük, hogy sikerült elcsalogatnunk az igazi tavaszt.
Molnárné Hgyes Mariann
Óvodapedagógus
  
|
|