| Navigáció |
| Mikuls |
|
„MIKULÁS”
A karácsonyi készüldés els fontos állomása december 06., Mikulás napja. Egy kisázsiai városban élt, Miklós nev püspök jó cselekedeteire vezethetk vissza az ünnepi szokások, aki gazdag ember volt, de a pénzét szétosztotta a szegények között. Miklós püspök különösen a gyerekeket szerette. Kíséretével olyan házakba tért be, ahol gyerekek laktak. Kérdezgette, imádkoztatta ket, majd virgácsot vagy ajándékot adott nekik. Innen terjedt el a Miklós – napi ajándékozás hagyománya. A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás keresztény vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekv Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védszentje, ezért a késbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveg Miklós elképének és mintájának tartják. A Szent Miklós napi magyar néphagyományok a szent tiszteletébl erednek, hiszen számos magyar város és helység rzi nevét. A katolikus szent kultuszát a 10. században vitték el Németországba a kereskedk. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós teteirl. Ebbl alakult ki aztán a szokás, és Magyarországon is az ünnep elestéjén „Mikulás”- nak nevezett piros köpenybe öltözött apó házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyegette, megbüntette ket. A modern magyar néphagyomány szerint december 05 éjjelén – december 6 hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedetek, kisebb ajándékot ad nekik. Régebben almát, diót, mogyorót adtak a felnttek a gyerekeknek, és mellé vesszbl készült virgácsot. Magyarországon Mikulás napja várva várt téli ünnep. Ilyenkor a gyerekek kitisztítják a csizmájukat, cipjüket, és kiteszik az ablakba, hogy éjjel a Mikulás mindenféle jóval megtöltse azt. Szent Miklós legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelel hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk. Az éj leple alatt egy-egy arannyal teli erszényt tett a szegény ember ablakába. Ezt három egymást követ évben Mikulás nap (december 5.) éjjelén tette. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel a harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába. Apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós ismét eltnt a hvös téli éjszakában. A titok mégis kiderült, mert az Apa, hogy pénzzé tegye az ajándékot, az aranymveshez vitte eladásra. Mikor az meglátta az arany tárgyak közt azt a gyrt, amit évekkel eltte egy keresked rendelt nála ajándékul a Püspöknek egy nagyon sikeres üzletért hálaajándéknak felkiáltott és azonnal együtt a Püspökhöz siettek. kérte ket, hogy maradjon a dolog titokban, de az idk során ez mégis kiderült.
„Az ajándékozás öröme fontosabb az értéknél, Hiszen az is örül, aki kapja, és az is, aki adja.”
|
||
