| Navigáció |
| Adventi gyertyagyjts |
|
Adventi gyertyagyújtás „Mese a négy gyertyáról”
Egyszer volt, hol nem volt, a földkerekség egyik legszebb helyén, állt egy gyönyör épület. Templom volt ez, vagy egy kehely? Kis tudja? Volt rajt kereszt (abból többféle) is, csillag is, félhold is, és az ajtót két mosolygó Buddha rizte. Az épület egyik díszes szobájában (ha jól látom, tán feny áll ott karácsonyi pompában….?). Míves asztalon, egy szép, ám tövisekkel teli koszorún állt NÉGY GYERTYA. Bár szell sem rezzent, templomi némaság és áhítat ült a szobában, a négy fénybl három csak pislákolva égett. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amint egymással beszélgettek. Így szólt az els: „Én vagyok a Béke gyertyája! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.” Néhány pillanat múlva dörgés, villámlás támadt, s már csak egy vékony füstöl kanóc emlékeztetett ez elbb még pislákoló lángra. A második azt mondta: „Én vagyok a Hit gyertyája! Sajnos az emberek nagy része fölöslegesnek tart. Nincs értelme tovább égnem.” A következ pillanatban egy sóhaj fuvallata hallatszott, ami kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: „Én a Szeretet gyertyája vagyok! Nincs erm már tovább égni. Az emberek nem trödnek velem, semmibe vesznek, és amikor rájönnek, hogy szükségük lenne rám, akkor már mindig kés.” Fellobbant, majd elaludt…, felparázslott és végleg kihunyt. Sok id telt el, csak a negyedik gyertya fénye égett rendületlenül, s rajzolt kört a mennyezetre szótlanul. Ajtó nyílott, egy gyermek lépett a terembe. Csendben szólt: „Jó helyen járok? Itt találom a Béke, a Hit és a Szeretet fényét?” Meglátta a három kialudt gyertyát és felkiáltott: „Hát mi történt veletek? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké?” Elkeseredésében sírva fakadt. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: „Ne félj gyermek! Amíg nekem van lángom, újra meg újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Nyújtsd a kezed! Én vagyok a Remény!” A gyermek szeme felragyogott, mintha a gyertyák lángja lobogott volna bennük. Megragadta a még ég gyertyát, s lángjával újra életre keltette a többit… Gyermekként keressétek a Békét, kamaszként se feledjétek a Hitet, Felnttként ne tagadjátok meg egymástól a Szeretetet…
|
||
