| Navigáció |
| Húsvét |
|
Húsvét
A tavaszi ünnepkör jeles napjait a kikeleti megújulás színesíti. Az emberek életében ezek az ünnepek – a természeti szépségek mellett – reményt ébresztenek a jövõ iránt. A Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Idõpontja március 22.- e és április 25.-e közötti vasárnapra esik. Az emberek Krisztus feltámadását ünneplik ezen a napon. A húsvét az élet megújulásával, a termékenységgel kapcsolatos õsi természetvallások emlékét õrzi. Kezdetét az égbõl kell leolvasni. A március 21.-ét követõ holdtölte utáni elsõ vasárnap a húsvétvasárnap. Mivel ez az idõpont évrõl évre változó, a Húsvét úgynevezett mozgó ünnep, akkor ér véget a negyvennapos böjt. Napjainkban a néphagyományok és a szokások összeolvadnak. A húsvéthoz köszöntõk, rítusok tartoznak, bár ma leginkább a tojásajándékozásról, locsolásról és az étkezésrõl szól. Valóban fontos, hogy a hosszú böjti idõszak után ekkor lehet elõször húst enni. A húsvéti étkek közül a fõtt sonka és tojás, a friss torma, az illatos kalács és bor fogyasztása szokás napjainkban. A locsolás szintén egyházi eredetû: egyrészt a keresztelkedésre utal, másrészt egy legenda szerint a Jézus feltámadását hirdetõ asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni.
Húsvét hétfõ a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozásának a napja. A víz a frissesség, a tojás Jézus újjászületésének jelképe. Régen a kútnál vödörrel öntözték meg a legények a lányokat, hogy el ne hervadjanak. Ma már a szelídebb, kölnivizes locsolkodás járja. A locsolkodó fiúkat otthon festett hímes tojással illik megajándékozni. A locsolkodás a hiedelem szerint egyben tisztító, gyógyító hatású is. A fiúk szép versekkel kísérik a locsolkodást. Az ünnep jelképei a hímes-tojás, a bárány, a barkaág és a nyúl.
Napjaikban - a tavasz elsõ hírnökeiként – szívesen díszítjük barkával, tavaszi virágokkal a lakásunkat, húsvéti kalács sül a vendégek számára és ajándékot veszünk, fõleg a gyermekeinknek. A gyerekek húsvéti megajándékozása a 20. században alakult ki. A kisgyermekek közül sokan hisznek abban, hogy a nyuszi hozza az ajándékokat, amiket fõleg a szabadban, kertben, bokrok tövében készített fészekben, kosárkákban helyezünk el. Fõleg húsvéti jelképeket ajándékozunk édesség formájában, pl.: nyúl, bárány, csirke, tojás.
|
||
