Nemzeti ünnepünk az óvodában
Most is, mint oly sok éve, ünnepi díszbe öltöztettük az ovit. Sokkal több ez, mint egyszerû díszítés, ez felkészülés egy ünnepre, amire mindannyian büszkék lehetünk, gyerekkortól idõskorig. A bátorság és a remény ünnepe ez, olyan ünnep, amit büszkén mutathatunk és adhatunk át gyermekeinknek és unokáinknak.
Az ünnep zenével kezdõdött: március 13-án a Hetedhét zenekar tartott interaktív foglalkozást óvodásainknak, bevonva õket a mûsorba. Nagyon fontos mozzanat ez, mert így gyerekkorban már megtanulhatjuk, hogy akkor teljes egy ünnep, ha annak nem csupán nézõi, hanem igazi résztvevõi is vagyunk. Ritmikus dalokat hallottunk, amelyek valóban a legkisebbek nyelvén szólaltak meg, népies hangzással. Láthattunk-hallhattunk hangszeres bemutatót, valamint a március 15-ét idézõ népszokásokat és gyermekjátékokat. A gyerekek örömmel vettek részt a programban.
Az ünnepi megemlékezésre március 14-én került sor a Pöttyös labda csoport szervezésében. Versekkel, dalokkal és játékos mûsorral készültünk, melyet az óvoda tornaszobájában adtak elõ óvodásaink a megjelent Szõlõsy Attila Béla polgármester, Herczeg József és Badics Csaba képviselõk, és a többi óvodás jelenlétében.
Külön színfoltja volt az eseménynek a kislányok új, csinos-magyaros ruhácskái melyeket az óvoda alapítványának köszönhetõen büszkén viseltek. A kisfiúk is kivették a részüket a mûsorban. Az alkalomhoz illõ viseletben és saját készítésû „paripákon” vonultak be a színre. Ezután az ünnephez kapcsolódó versek és dalos játékok után látványos zászlós táncot adtak elõ, a végén a piros-fehér-zöld trikolort mintázva, ami nagy sikert aratott a nézõközönségben. Az ünnep hangulatát és a közösségi élményt igyekezett fokozni a csengõ hangú óvodai dolgozókból álló alkalmi kórus, reméljük mindenki örömére.
Az ünnep zárásaként az emlékmûnél minden kisgyermek elhelyezte a saját készítésû nemzeti színû zászlóját vagy kokárdáját.
Fülöp Berta Helga
óvodapedagógus
Ákom-bákom, berkenye, szagos húsvét reggele……
A húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek a keresztények. Emellett a tavasz köszöntésével, az élet megújulásával is összefonódik. Számos népszokás is kapcsolódik ehhez az ünnephez. Az óvodában mi, ezeket az egyre inkább feledésbe merülõ népszokásokat igyekszünk életben tartani azzal, hogy megismertetjük a gyermekekkel, beépítve a mindennapi tevékenységeinkbe. Az idén az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektettünk az óvoda és környékének dekorálására, ezzel is segítve az ünnepre hangolódást. A húsvétot megelõzõ idõszakban megfigyeltük a természet ébredését a gyermekekkel. A témához kapcsolódó meséket, verseket dolgoztunk fel. A kisfiúkkal locsoló verseket, a lányokkal köszöntõ verseket tanultunk. Készültek a színes tojások, nyuszik, kiscsibék, báránykák, különbözõ ábrázolási technikákkal. Felcsendültek az ide illõ dalok, mondókák. A hét végén pedig maga a nyuszi is ellátogatott hozzánk és elrejtette az udvaron a gyermekeknek szánt kis meglepetés finomságokat, amit az ovisok nagy örömmel és izgalommal keresgéltek. A már hagyományosnak mondható, húsvéti kézmûves délutánunkat is meg tudtuk szervezni újra, hiszen ezt az elmúlt években a járványhelyzet miatt sajnos erre nem volt lehetõség. Ez a program most is nagyon népszerû volt a családok körében. Sorra kerültek ki az ügyes kezek alól a húsvéti képeslapok, ajtódíszek, szalvétatartók stb. A közös alkotás öröme, a jó hangulatú kötetlen beszélgetés nagy élményt jelentett gyermek és felnõtt számára egyaránt. Nagyon sikeres volt az alapítvány szervezésében megvalósuló jótékonysági vásárunk is, mely során az óvoda dolgozói és néhány szülõ által készített húsvéti alkotások árusításából származó bevételt a gyermekek javára szeretnénk fordítani. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki valamilyen formában (akár alkotással, akár az árusítással) hozzájárult a lebonyolításhoz!
Molnárné Hõgyes Mariann
óvodapedagógus
Földünk védelmében - környezetünk érdekében.
A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata:”Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
„A klímaváltozás a mi generációnk kihívása. S válaszunktól nem a világ jó sora függ, hanem a miénk.” (Wolfgang Behringer)
Létünk veszélyben?
„Általános értelemben környezetnek tekinthetõ az egész, az ember által megismerhetõ világ. Környezetvédelmi szempontból azonban környezetnek csak a földnek az emberi tevékenység által elérhetõ, szennyezhetõ mélységben lévõ rétegeitõl a légkör szennyezhetõ rétegeinek felsõ határáig terjedõ, bennünket körülvevõ világot tekintjük.”
Tudományos kutatások megállapították, hogy a jelenkor embere sokkal rosszabbul bánik a környezetével, mint azt gondolnánk: rohamosan fogyasztjuk az energiakészleteket, szépen lassan felhasználjuk erõforrásainkat. Viszont a hulladék termelése sokkal nagyobb lett. Az ember - sajnos!- sokkal intenzívebben zsákmányolja ki a környezetét, mint ahogy az képes lenne megújulni. Bolygónk ökológiailag túlterhelt. Ha nem vigyáz az emberiség, egyre inkább saját létét is kockára teheti.
A környezetvédelem helye, szerepe az óvodai nevelésben.
„Környezetvédelem alatt azt a tevékenységet, magatartásformát, viselkedésmódot értjük, amellyel természetes és mesterségesen kialakított környezetünket védjük (kizárólag) az ember által okozott káros hatásokkal szemben.”
Mi az amit védenünk kell?
A földet, a vizet, a levegõt, az élõvilágot, a tájat, a településünk környezetét.
Ezt hogy tehetjük meg?
Napjainkban a környezetvédelem egyik legfontosabb alappillére az oktatás, nevelés útján kialakítható környezetbarát szemléletmód, a környezetkímélõ magatartás kialakítása. Olyan emberi személyiség alakítása, amely természetbarát.
Mit tehet a pedagógus a környezetvédelem érdekében?
Ahhoz, hogy valamit „védjen” az ember, elõször meg kell ismernie. Már kora gyermekkorban el kell kezdenünk a tudatos, környezetére odafigyelõ ember nevelését! Az óvónõk munkája ettõl kezdve lesz egyre fontosabb: feladata, hogy megismertesse, megszeretesse a gyermekekkel a környezetét, hogy azután megtanulja óvni és védeni mindazt. Az óvodapedagógus munkája során már gyermekkorban felhívja a gyerekek figyelmét a pazarlás elkerülésére, az energiaforrások újrahasznosítására, környezetünk megóvására. Legyen a gyermek számára fontos: tudjon mindig az erdõben sétálni, kirándulni, legyen szükséglet: tudjon mindig inni, mosakodni stb. Az óvodás gyermek legfõbb tevékenysége a játék, rajta keresztül ismeri, fedezi fel a világot is, tanulja meg, hogy mit és hogyan cselekedjen. A játék örömforrás a gyermek számára, emellett feszültségoldó hatása is van. Ebben az életkorban nagy szerepet kap a felnõttek, a nagyobbak utánzása. A gyermek tevékenységét az érzelmei irányítják, impulzív. A gyermekeknek meg kell mutatni, hogy a természet része vagyunk mi magunk, emberek. Minél többet tartózkodjunk a szabad levegõn, sok sétát, kirándulást tehetünk a gyerekekkel, amelynek során megfigyeléseket végzünk.
Környezetvédelem az óvodában.
Az óvodában a világ szépségei iránt nyitott, érdeklõdõ emberré neveljük óvodásainkat. Egészséghónapot rendezünk, amelynek keretében az egészséges életmóddal, táplálkozással, környezetünk megóvásával foglalkozunk szülõk és külsõ elõadók, orvos meghívásával. A szülõk figyelmét is felhívjuk a környezetvédelemre: az egészséghónap keretében papírgyûjtési akciót tervezünk. Ezenkívül a gyerekeket is arra neveljük, hogy ne pazaroljanak, az elhasznált papírt külön kosarakban gyûjtjük, nem a szemetesbe rakjuk. Sportrendezvényeket, szülõi délutánokat tartunk. Környezetvédelmi napot megtartva, fákat, bokrokat ültetünk gyerekekkel, szülõkkel együtt.
Séták alkalmával figyelünk környezetünk rendben tartására - nem szemetelünk, nem tépünk le növényeket, virágokat. A kirándulás során ügyelünk a környezetünk tisztaságára, rendben tartására. Sokat és rendszeresen sétálunk kirándulunk. Õsszel a gyerekekkel együtt takarítjuk az udvart. A csoportok versenyeznek, kinek telik meg elõbb a szemeteszsákja levéllel. Játékokat válogatunk a gyerekekkel: mi az, amit még meg lehet javítani? Újrahasznosítjuk a háztartási hulladékokat - dobozokat, kartonokat, újságpapírt stb.
Ha szeretnénk elérni, hogy földünk még sokáig megfelelõ állapotú legyen, nekünk kell érte sokat tennünk: mi neveljük a jövõ nemzedékét. Nagyon fontos, hogy megtapasztalja a gyermek a környezet sokszínûségét, megszeressen növényeket, állatokat, megismerkedjen a népek kultúráival. Ezáltal válhat értékes emberré, aki a földet nem csak szereti, hanem megóvni is képes lesz! A környezet szeretetére nevelést már kora gyermekkortól kell kezdenünk. Ennek a legjobb idõszaka a tavasz, az ébredezõ természet, a megújulás megfigyelése. A gyerekekkel megfigyeléseket végzünk a tavaszi idõszakban: vázába teszünk aranyvesszõágakat, gyümölcsfák ágait - ha nem öntözzük, nem kap vizet, elszárad stb.
A jövõre vonatkozó elképzelések.
A pedagógusok, szülõk felelõssége óriási: szeretettel kell fordulniuk a gyermek felé, segíteni kell õket a viselkedési kultúrák, szokások elsajátításában, mintegy iránytût adva a gyermek kezébe. Fel kell hívni a figyelmet, tanítani kell a szülõket is, hogy mennyire fontos környezetünk megóvása a jövõ nemzedéke érdekében!
Kerkuskáné Lukács Mária
óvodapedagógus
|