| Navigáció |
| Farsang |
|
A farsang A farsang változó hosszúságú ünnep. Vízkereszttl (január 6.) a húsvétot megelz 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogány kori, igen változatos képet mutató ünnepeibl ntt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás idszaka. Csúcspontja a farsang, vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elssorban a német hagyományokat vette át, míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. Maga a szó német eredet, "faseln" jelentése fecsegni. Ebben az idszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Latin nyelvterületen a 'carneval' szó a farsang megfelelje, jelentése a hús elhagyása. Maszkos alakoskodások Magyarországon már Mátyáskorában-divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követ álarcos mulatságok, st II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög mvének tartotta és üldözte is. Dacára az egyházi tiltakozásnak, a farsang idszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani. Annak si, pogány gyökerei, melyek szoros kapcsolatban állnak a termékenység, bség varázslással, a tél elmúlta felett érzett örömmel, a tavasz beköszöntét siettetni szándékozó rítusokkal ersen éltek a nép hagyományaiban. Farsang ünnepéhez kötdik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. Magyarország legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás. A Felvidéken szlovák mintára terjedt el az ún. bakkuszjárás (Bacchus római boristen nevébl), melynek során kecskebrbe bújt álarcos alakok ijesztgették a lányokat, megtréfálták a falubelieket. Egyes vidékeken népszerek voltak az álbírósági- tárgyalások, melyeken a vádlottakat bábuk helyettesítették, vagy éppenséggel állatokat ítéltek el. Természetesen ezek tréfás szokások voltak, nem pedig kegyetlenkedések. Adománygyjt szokás, általában a gyermekek, ritkábban a fiatal férfiak vagy házas emberek j ártak házról-házra. A szokásról már a XVII. századból rendelkezünk feljegyzésekkel. Néhol a tanító vagy a falusi pap jövedelmét egészítette ki az adomány. A köszöntk jókívánságokat mondanak a háziaknak, cserébe szalonnát, tojást, zsírt kaptak.
Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntje (részlet) Jancsi bohóc a nevem. Cintányér a tenyerem. Orrom krumpli, szemem szén. Szeretném, ha szeretnél!
|
||
